A Waldorf iskola már főiskolás koromban magával ragadott, pedig pusztán egy előadást hallgattam róla. Nagyon tetszett, már akkoriban kialakult bennem a vonzódás az alernatív pedagógiákhoz. Persze amit tudtam róla - sőt, azt hiszem még a mai ismereteim is - inkább benyomások, mint konkrét ismeretek.

Friss diplomásként rögtön egy Waldorf iskolába is beadtam az önéletrajzomat és  így lehetőségem volt körülnézni, beszélgetni az egyik iskolában.Végül mégsem itt helyezkedtem el, aminek több oka is volt, de kettő döntő érv szólt amellett, hogy máshol kezdjem meg pedagógusi pályafutásomat. Először is be kell valljam, megijedtem. Vajon képes leszek-e erre? Át tudok-e adni ilyen átfogó ismereteket a gyerkekenek? Képes leszek-e átvenni ezt a áhítatot, ami átlengi az iskola szellemiségét? Másrészt pedig éppen friss feleség voltam, és kisbabát szerettem volna rövid időn belül, így felelőtlenségnek érzeztem, ha elvállalom az osztálytanító szerepét.

Tehát maradtak a benyomások, az utánaolvasás és a vágyakozás.

Nagyon sokat, sokfélét lehet olvasni a Waldorf iskolákról az interneten, így azt hiszem, aki ténylegesen meg akar ismerkedni a Waldorf iskolákkal ezernyi oldalt, fórumot találhat erre.Én most a saját benyomásaimat szeretném leírni és inkább valamiféle összehasonlítást kísérelnék meg (bár nem a részletekbe menően) a hagyományos iskolákkal.

A mai hagyomás iskolákban komoly törekvések vannak ma már, hogy átvegyenek dolgokat az alternatív pedagógiákból. A Gyermekek Háza és a Waldorf is olyan "irányzat", amiből manapság a hagyomás iskolák is táplálkoznak.

Nagyon lényeges, hogy míg Rudolf Steiner egy gyár tulajdonosánák felkérésére, a gyári munkások gyerekeinek hozta létre az első iskolát, ma Magyarországon szülői kezdeményezre jönnek létre az intézmények. (Óvoda, iskola, középiskola). Nem minden esetben tartom szerencsésnek ezt, főleg a mai világban, amikor a pedagógusoknak semmi tekintélye sincs.

Mi az ami más a Waldorf iskolában? Alapvetően a hangulat. Mint általában az alternatív pedagógiák, gyermekközpontú pedagógiák, a gyermek személyiségét, az elfogadást helyezi előtérbe. Nagyon fontosnak tartják, hogy megőrizzék a gyermek, mint emberi lény eredetiségét, egyediségét, figyelnek rá, hogy a gyermeki fantázia, kreativitás ne vésszen el a tanulási folyamat során.

Pedagógia programja a gyermek fejlődéséhez kötött, ami azt jelenti, hogy vannak a gyermekkornak szakaszai, amikor bizonyos területek jól fejleszthetők, amikor könnyebben megtanulnak a gyerkek valamit, nyitottabbak témákra, témakörkre. Erre építenek. Mindig a tapasztalatiból kiindulva jutnak el az elvontabb gondolkodás fel (ez egyebként alapesetben a hagyományos oktatásban így kellene, hogy legyen)

A gyerekek már Waldorf óvodába is járhatnak és akár  Waldorf iskolában  is érettségizhetnek (12+1 év az állami érettségire való felkészítés). Az én tapasztalatom az, hogy ha egy gyerek átkerül egy hagyományos iskolába alapvető problémája nem lesz, mert sokoldalú ismerettel rendelkeznek az ide járó gyerekek. Biztosan van ellenpélda is , sok ilyet is olvastam.

Minden osztályban van egy osztálytanító, aki 8, de akár 12 évig is viheti az osztályt. Ez lehetővé teszi, hogy a tanító nagyon jól megismerje a gyerkeket és a gyerekek is a tanítójukat. Mivel az értékelés egyénre szabott, ezért különösen fontos a peadgógus nagyon jól ismerje a gyerekeket.

A tananyag felépítése rugalmas, minden osztály a maga ritmusában haladhat, bizonyos fordulópontokon kell elérni bizonyos szinteket. alapvetően nem a tananyanyag mennyisége a lényeg, hanem, hogy egy bizonyos tantárgy témakörét  széleskörüen megismerjék a gyerekek, érdeklődéssel forduéjanak a témák felé. egy -egy epocha több hétig tart, ilyenkor csak egy tantárggyal foglalkoznak az elős órákon. Bizonyos alapkészségeket pl. számolás szakórákon is gyakorlank a gyerekek. Az első két órában - főtanítás -tartják az épp aktulási epochát.

Nagyon lényeges eleme a Waldorf pedagógiának a müvészeti nevelés és a kézmüveskedés is. A hagyományos pedagógiábak iseretlen tantárgy az eurithmia egy mozgásos, zenés táncos tantárgy, a test és a szellem egységét hivatott erősíteni. A természet felé fordulás is ugyancsak hangsúlyos, még kertészkednek is az isde járó gyerekek és különféle népi mesterségekkel is megismerkednek.

Már első osztálytól két idegen nyelvet tanítanak, ugyan nem magas óraszámban, de nem is ezt, sokkal inkább az ismerkedést tartják fontosnak és a nyitottságot az idegen nyelvek és más kultúrák felé.

Itt is nagy hangsúlyt kap a szülői ház szerepe. Amibe csak lehet bevonják a szülőket, de a különféle programokon (kirándulások, foglakozások, ünnepek)  kívül fórumokat, beszélgetéseket is tartanak. A szülők nem csak külső szemmel kísérhetik végig gyermekük iskolai életét, hanem aktív részesévé kell, hogy válljanak, ha Waldorf iskolába szeretnék gyermeküket járatni.

Osztályozás helyett szöveges, egyénre szabott értekelés van. A tanító pl. év végére minden gyereknek személyre szóló díszes bizonyítvány készít, melyben értékeli a gyermek egész éves munkáját. Természetesen buktatás sincs.

Az szülőknek ugyan mélyen bele kell nyúlni a pénztárcájukba ha ide szeretnék járatni gyermeküket, de állítólag még senkit nem küldtek el azért, mert nem tudott fizetni.

 A fentiekben egy kicsit talán szárazon leírtam mindazt, amit röviden tudok a Waldorf iskoláról. Mint minden alternatív iskola, a Waldorf is alapvetően számomra hangulatában tér el a mai hagyományos iskoláktól. Nagyon jó példa a Waldorf iskola arra, hogy -termlészetesen az anyagiakon messze túl- mennyit tehet, mennyit segíthet mennyit adhat a szülők, a család a gyermek fejlődéséhez, érvényesüléséhez. nagy öröm számomra látni hogy vannak magyarországon családok, aki igenis úgy gondolják részt kell venniük a gyermekük iskolai életében is. Sajnos én magam, aki egy teljesen hagyományos -bár alternatív módszerekkel kacérkodó- iskolában dolgozom alig tapsztalok ilyet.  

Itt olyanná válik az iskola, amilyenné közösen, a szülők, a gyerekek és a pedagógusok alakítják.