Hát akkor: Wolf Kati és Én

 2011.01.20. 08:15

Na persze, és én! Mintha bármi közünk is lenne egymáshoz! Nem ismerjük egymást, csak én bámultam a tévében és persze mégis mennyi közünk van egymáshoz. Kb. egyidősek vagyunk, mindkettőnknek van két csodálotos gyermeke. nem egykorúak, de ez részletkérdés. Nekem.

Mindketten rajongásig szeretjük a munkánkat. Nem is munka, hivatás számunkra az, amit csinálunk. Nagy különbség azonban, hogy míg Ő jól keres vele, addig az én fizum az éhenhaláshoz is kevés. Bocs, ez kibuggyant belőlem, igazán nem erről szeretnék írni. (Pont tegnap döbbent meg egy ismerős. nagy melénnyel, hogy hát milyen jó nekem, a sok szünet. De amikor meghallotta a fizum - nem titok, bárkinek megmondom, aki kérdezi-, azt mondta, na így akkor mégsem csinálná)

Kezdjük ott, hogy réges régen, még szó sem volt arról, hogy egy édesanya hogyan valósítja meg önmagát. Sőt arról sem volt szó, hogy dolgozni jár. Otthon nevelte a gyerkeket, ellátta háztartási teendőit és biztosította a családnak a nyugodt hátteret. Az anyagi biztonságot a férj volt köteles biztosítani a családjának. Aztán teltek az évek, és hogy hogy nem, szerintem a legtöbben kényszerből és néhányan öntudatból, a nők is elkezdtek dolgozni. A munka mellett azonban az otthoni feladataink nem csökkentek. Bár meg kell mondanom, hogy biztos vagyok benne, hogy az én férjem sokkal többet vállal a háztartási teendőkből és a gyermeknevelésből és mint akár 30 évvel ezelőtt az én apukám. Mégis, sokszor nagyon fáradtnak és lestrapáltanak érzem magam.

Aztán jött Kati az X-faktorban és és kicsit írigykedve néztem, hogy milyen csini, és vidám, és klassz a hangja és ráadásul marhásan vékony (pedig ugye a tévé kövérít). De írigykedés közben azért mindig mosolyt csalt az arcomra, hogy "-Lám így is lehet!".

Persze el lehetne mondani ezer dolgot, hogy neki mért könnyű, de higgyétek el, mindenki a saját helyzetét éli meg nehezen, vagy könnyen, bánattal vagy humorral. Tuti neki is vannak nagyon nehéz pillanatai, és igen, az ő élete se volt ilyen csillogó mindig. Megszenvedett ő ezért, hogy idáig jusson, hiszen tudja mindenki, aki anya, felség és dolgozó nő egyszerre, hogy mindig mindent 100%-ig nem lehet csinálni. Küzd ő is olykor lelkifurdalással, fáradsággal, időhiánnyal is. Pont mint te, vagy én.

Egy valami van, amit a legőszintébbnek érzek Katiban és amit nagyon fontosnak tartok az életben, az életben maradához a humort és a pozitív hozzáállást. Azt a pozitív belső harmóniát kívánom minden dolgozó családanyának, ami Katiból árad. és így, akkor béke lesz.

Címkék: én gyerek anya gyereknevelés wolf kati

A bejegyzés trackback címe:

http://okosanszeresd.blog.hu/api/trackback/id/tr542599457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.