Az iskolaérettségről

 2011.01.28. 13:53

A szülők egyik jellemző gondja, mikor kezdje gyerekük az iskolát. Ne legyen túl korán, mert akkor a legjobb intézményben is kudarcok érik, ám sokat várni sem szabad, hiszen ha már tanulni akar és kíváncsi, vétek lenne visszatartani!
Az iskolaérettség olyan idegrendszeri érettségi állapotot jelent, amelyet nem lehet siettetni, gyorsítani vagy kierőszakolni. Olyan ez, mint a járni vagy az ülni tanulás – ha minden feltétel adott, akkor magától megy.
A jogszabály szerint tanköteles az a gyerek, aki az adott naptári évben, május 31-ig betölti a hatodik életévét, ám szülői kérésre vagy a nevelési tanácsadó javaslatára még egy évig otthon maradhat.

Figyeld meg az alábbi kérdések megválaszolásával, érett-e gyermek az iskolára !

1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22kg-t? A kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
 
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.

4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szük­séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással lehet erősíteni.

5. Összerendezett-e gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése elengedhetetlen az  írás- és olvasástanuláshoz .

6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a járdaszegélyen járást, a pincérkedést tálcával.

7. Fejlett a vállöv, a könyök és a csukló finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, kobrázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, ellentétes térdráütéssel, indiánjárással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.

9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.

10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? Vagyis pl. mindig ugyan azt a kezét használja-e rajzolás, evés közben?

11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött stb…) ?

Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?

14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?

15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.

16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.

17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)

18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)

19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző­ségeket?

20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)

21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis rész­le­teket megkeresni az egészen belül)

22. Megye-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)

24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

28. Tűri-e a kudarcot?

29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?

30. Játszik-e a közösségben?

 


Tanulási zavarokkal küzdő gyermekek iskolakezdése

 

Egyes kisgyermekes szülők számára az ősz, az iskolakezdés sokkal inkább szorongást, mintsem reményteli várakozást hoz. Lehet, hogy az apróságnak nem megy úgy az olvasás vagy a számolás, mint a társainak, lehet, hogy kiderül, bizonyos képességei nem megfelelően fejlettek, esetleg tanulási, olvasási zavarokkal küszködik. Az első sokk után azonnal segítséget kell keresni. Azt nem szabad elfelejtenünk, hogy nem vagyunk egyedül,  a diszlexiában szenvedő gyermekek száma évről évre nő. Nem szabad szégyellnünk, hogy gyermekünk más, nem szabad homokba dugnunk a fejünket, hiszen az időben elkezdett fejlesztéssel a problémák teljesen, vagy nagy mértékben orvosolhatók. A diszlexia kialakulásában nemcsak organikus okokat, hanem a modern életvezetési szokásaink, környezeti ártalmaink hatását is felfedezni vélik a szakértők. Sajnos a magyar átlagiskola nem tud mit kezdeni azzal, aki képességei terén egy kicsit "más"; nálunk gyakorlatilag lehetetlen az együtt tanulás.


Hétköznapi életünk során sohasem gondoljuk végig, hogy alaptevékenységeink: a járás, a beszéd, a számolás vagy az olvasás rendkívül bonyolult és összehangolt agyi, idegrendszeri tevékenységek. Hogy ezeket a legalapvetőbb cselekvéseinket sikeresen elvégezhessük, már csecsemőkortól fogva teljesen ép érzékelési, látási, tapintási, hallási feldolgozó rendszerekkel kell rendelkezzünk. Ha ezekben a folyamatokban a legcsekélyebb zavar is mutatkozik, már pici kortól fogva tanulási problémák jelentkeznek. Ezek közül a leggyakoribb – és mára talán a legismertebb – a diszlexia.

A diszlexia fogalmát többféleképpen értelmezik. Sokan kizárólag az olvasás problémáját, zavarait tekintik annak. Mások az összes anyanyelvi készséghiányt a diszlexia kategóriájába sorolják: a folyékony,  pontos és értő olvasás, írás és helyesírási készség elsajátításában jelentkező problémákat.Beszédészlelési és beszédértési terápia
Már ötéves korra kialakulnak azok az alapvető képességek, amelyek a későbbi olvasáshoz szükségesek: a térben való pontos tájékozódás, a hangok pontos megkülönböztetésének képessége, a jobb- vagy balkezesség, a fejlett vizuális és auditív memória, szótalálási képességek, sorozatok ismerése, mint a napok, évszakok vagy a hónapok. Sajnos a kisgyermekek 15-20 százaléka valamilyen tanulási nehézséggel küzd, s ez a szám évről évre nő. Régebben legfeljebb csak annyit mondtak a gyermekre, hogy figyelmetlen vagy buta, ma már egyre több az értő szakember, aki időben felismeri és kezelésre irányítja a gyermeket. A problémás gyerekek számának emelkedéséhez hozzájárul felgyorsult, különféle vizuális ingerek áradatát felvonultató, zajos élettempót, ami nem kedvez a beszédészlelésnek, a beszéd megtanulásának, a sok mesterséges eszköz, számítógép, videó hatását is. Ezek a modern környezeti ártalmak felerősítenek bizonyos örökölt tulajdonságokat, rombolják a  gyermekek fejlődő idegrendszerét, gátolják az egészséges gondolkodás kialakulását.. 
Ma, a vizuális kultúra korában a gyerekek sokkal inkább vizuális képek alapján tájékozódnak, mintsem hallási ingerek alapján. Azaz a tévében lejátszott mesét nem a hallott szöveg alapján értik meg, hanem a képek sorozatából rakják össze a történetet. Korunkban a gyermekek mozgáskultúrája és életvitele jelentősen torzul: a városi kisméretű panellakásokban nincs elegendő tér a mozgásra, nem másznak fára, nem futnak eleget. Pedig az idegrendszer érésének alapja az egyes mozgásminták alapos begyakorlása. A családok életvitele ma rendkívüli iramban zajlik, nincs elegendő idő a közös együttlétekre, amik oly fejlesztőleg hatnak a gyermekre.

 

 A diszlexia felismerése:

a diszlexia első jelei már óvodáskorban felismerhetők, a normálistól eltérő képességek folyamatos fejlesztéssel már ekkor javíthatók. Minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb az esély a problémák teljes mértékű rendezésére, hiszen óvodáskorban az idegrendszer még nagyon jól formálható, a sérült funkciók helyére újak építhetők.

Diszlexia-veszélyeztetett az a gyermek, aki ötévesen még rosszul tájékozódik a térben, nem igazodik el a saját testén, nem tudja, hogy melyik a bal és a jobb keze. Szintén erre az időszakra kell kialakulnia, hogy melyik a gyermek domináns keze, melyik kezével rajzol és eszik, melyik kezével végzi a főbb tevékenységeket. Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyik kezéből a másikba pakolja a ceruzát, hezitál, melyik kezével írjon. Sok olyan gyermek van, aki bal kézzel ír a testközépvonalig, ott átteszi az íróeszközt a másik kezébe, és azzal folytatja a munkát. További fontos tényező a szem és a kéz közötti koordináció kialakulása, azaz hogy az olvasás és írás során a kézzel végzett munkát folyamatosan tudja majd követni a szemével. Komoly terápiát igényel az a gyermek, aki nyelvileg hátrányban van, későn tanul meg beszélni, illetve mondatszerkesztési, ragozási problémákkal küzd még ötévesen is. Figyelemfelhívó jel még, ha a kisgyermek mozgáskoordinációja el van maradva, vagy mozgásfejlődésében szokatlan jegyek észlelhetők. 


Iskolaéretlen gyerek jellemzői:

-        zavarba lehet hozni olyan utasításokkal , amelyekben irányok szerepelnek-        nehezen tartja be a játékszabályokat   ( társasjáték , közös játék )

 -        nem képes annyit lépni a társasjáték mezőin , ahányat dobott  ( számfogalom )

 -        1 – 10- ig nem igazodik el a számok világában ( 5- ös számkörben számlálás )

 -        a hét napjait nem tudja meghatározni, ha konkrétan kérdezzük ( szerda után mi következik , vasárnap előtt melyik nap van )

 -        keveri az évszakok sorrendjét

 -        keveset beszél , mondatai kuszák , gondolatait nehezen közli

 -        túl sokat beszél , beszédfegyelme nincs , közbeszól ,türelmetlen ,  állandóan visszakérdez

 -        saját adatait nem ismeri ( név, cím, szülő neve , kor )

 -        figyelmét nem köti le 15 – 20 percig egy tevékenység ( nem tv, számítógép )

 -        testi felépítése gyengébb, erőtlen , nem szeret mozogni

 -        kortársaival nehezen teremt kapcsolatot , alkalmazkodni nehezen tud, a szülőtől való elválás ma is sokszor problémás

 -        ceruzafogása nem jó , nem szeret vizuális tevékenységeket végezni

 -        vonalvezetése görcsös , nem tartja be a megbeszélt vonalhatárokat  

 -        rajzai kezdetlegesebbek mint kortársaié

 -        nehezen jegyez meg memoritereket ( verseket , rövid szöveget )

 -        hosszabb ideig alig tud egy helyben , viszonylag mozdulatlanul ülni és figyelni

 -        nem önálló , egyedül keveset foglalja el magát  ( szülők teljesen kiszolgálják )

 -        amit elkezd sokszor félbehagyja , nem fejezi be

 -        konfliktusmegoldása , kudarc elviselése , akarati fejlettsége , kitartása , monotóniatűrése nem optimális

 -        játéka kapkodó , mindenre egyszerre figyel

 -        feladattudata fejletlen , belső késztetése még nem alakult ki

 -        akaratával nem birkózik meg , még ritkán tudja azt úgy irányítani , hogy más fontosabb dolognak alárendelje azt ( ezek a muszáj dolgok , amihez nem mindig van kedvünk )

 

                           

Címkék: gyerek szülő gyereknevelés iskola fejlesztés óvoda iskolaérettség

A bejegyzés trackback címe:

http://okosanszeresd.blog.hu/api/trackback/id/tr742620936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.